Honfoglaláskori méltóságok a Nílus partján

Ez a cím már önmagában is lehetetlennek tűnik. A tudomány mai állása szerint a magyar nép, és vele a honfoglalás kori méltóságok eredetét a sztyeppe népei között kell kutatnunk. Mit is keresnének ezek – a csak magyarul érthető méltóságok – a Nílus partján, az ősi Egyiptom homokbuckái között?

Az alábbiakban erre a kérdésre keressük a választ.

A Nílus-parti hieroglifák magyar nyelvű olvasásakor nemcsak az ősi kultúra megismerése, de nyelvünk ősének kutatása, szókincsének, nyelvtani szerkezetének folyamatos felderítése is a feladataink közé tartozik. Tekintettel a viszonylag jól követhető elmúlt ezer év írásos emlékei és a középbirodalmi papirusztekercsek írásának ideje között eltelt több ezer éves távolságra, a hangzósítások során nem kerestük az évezredekkel később lejegyzett honfoglalás kori méltóságok hieroglif/hieratikus írásjeleit.

Tévedtünk! Mint azt az alábbiakban bemutatjuk, a honfoglalás kori tisztségek nem az ázsiai sztyeppéken alakultak ki! Nyomait Mezopotámiában, az ún. Közel-keleten, sőt a Nílus-parti hieroglifák között is követhetjük. Az ősi hitvilág, s vele a méltóságok is az idők kezdete óta öröklődtek. Természetesen az utókor és a változó körülmények hatására alaki és esetleg tartalmi változásokon mentek keresztül, de lényegében az ősi értelmüket megtartották.

Gondolunk itt a kende, a gyula és a harka tisztségek jelentésére, eredetére. Gondolatainkat három csoportba tömörítettük.

Elsőként a harka hieroglif jelét vizsgáljuk, melyet az ősi áldozati szokások egyik részletének bemutatása követ. Végül a kende és a gyula Nílus-parti jeleivel ismerkedhetnek meg.

Itt olvashatja a tanulmány teljes szövegét...

A Szent Korona apostolképeinek eredeti sorrendje

A Kikelet, Huni fáraótól a Szent Koronáig (HUN–idea, 2008) című könyvben, valamint az Ősi Gyökér, (2009 április-junius) XXXVII. Évfolyam 2. számában megjelent Gondolatok a Szent Bertalant ábrázoló zománcképről című dolgozatban már bemutattam, hogy a Szent Korona apostolképeinek eredeti sorrendjét azok fej~ és az oldaldíszei alapján lehet helyreállítani! Ugyanis… két-két apostolt nemcsak azonos oldal és fejdíszekkel látott el a hajdani ötvösmester, hanem két pár esetében minden kétséget kizáróan azonos tárgyakkal is ábrázolta őket. Az alábbi képeken sárga körrel jeleztük Péter és Jakab apostol kezében látható mDA→Ma-Gy-aR jelentésű (papirusz)tekercset (3. ábra), valamint János és Pál apostol kezébe helyezett  pr hangértékű, nyitott téglalap alakú hieroglifákat (1. ábra). Ez utóbbi közismerten a házat, jelen esetben az Isten házát jelenti, de a portól, a palotán, a piramison keresztül akár a karámot is jelképezi. Erre a jelre mindkét apostol jobb kezével kifejezetten rámutat, miközben a hieroglifa bejáratát bal keze ujjaival nyitja/zárja az arra érdemesek befogadására. A további két pánt apostolképeinek ezirányú azonosítása a takarásban lévő zománcképek pontos ismeretének hiányában „csak” Rauscher Lajos országos mintarajztanodai tanár 1880-ban tartott koronaszemlén rögzített képei alapján végezhető el, melyeken viszont az oldal és fejdíszek ragyogóan követhetők. A jelzett párokat a hajdani ötvösmester az akkor érvényes ősi hitrend szerint egyazon keresztpántokra helyezte. Állításunk alátámasztásaként 3 pár azonos oldal/fejdíszű apostol képét, valamint a negyedik párt – a már nem látható Szent Bertalan apostol hiányában – Rauscher Lajos által készített képpel kiegészítve mutatjuk be (1-4. ábrák). Az apostolokat a fejük mellett látható jellegzetes ábrák alapján a következő párokban csoportosítjuk:

2 indás / négyszöges apostol                       –     Tamás és Fülöp apostolok

2 madaras / indás apostol                            –     János és Pál apostolok

2 madaras / leveles keresztes apostol        –     Bertalan és András apostolok

2 oroszlános / leveles keresztes apostol    –      Péter és Jakab apostolok

Az ősi rendben ezek a zománcképek páronként egy-egy keresztpánton foglaltak helyet. Ezt nevezzük „függőleges vagy eredeti elrendezés”-nek. Vö.: 1 - 4. ábráinkkal.

Csakhogy, ma már nem ez a sorrend! Mi történt, milyen változáson esett át ez az ősi rend? Ki, mikor, és főleg miért rendezte át az apostolok képeit?

-  Feltűnő, hogy az átrendezés után is megmaradt a párok ősi sorrendje, viszont mindegyik apostolképet az alább bemutatásra kerülő „útvonalon”, az óramutató járásával egy irányban egy hellyel tovább helyezték! Ezáltal az azonos díszítésű apostolképek már nem egymás alá, hanem 90°-os eltéréssel a szomszédos pántokra, egymás mellé kerültek. Ezt nevezzük „vízszintes vagy másodlagos elrendezés”-nek. Vö.: 5. ábránkkal.

-  Az átrendezéssel felülírták a keresztpántok eredeti üzenetét. Ezzel megszűnt a pántokon addig uralkodó ősi harmónia, nevezetesen: minden pántra eltérő oldaldíszű, és más-más gondolatot közvetítő apostol került.

-  Az áthelyezés útját, az apostolok mozgó képeit a fenti sorok mellett kis méretben, illetve az alábbiakban kinagyítva is követhetik.

A Szent Korona és a méter

Ismét kultúrtörténeti újdonságot feszegetünk! Tanulmányunkban a félreismert méter mértékegység tulajdonságait, s ősi eredetét kutatjuk.

Az eredmény kereken megdöbbentő, összefüggései ma még beláthatatlanok…

Néhány, eddig fel sem tett alapkérdést emelünk ki:

• Milyen mértékegység is valójában a méter, hol és mire használták először ezt a megtisztelő nagyságrendet?
• Hogyan kerülhetett a méter és a láb mértékegység bizonyíthatóan a Szent Korona méretei közé, s miért olvasható hieroglifákkal írt nagysága a párta alakos elemein? (Bemutatjuk.)
• Miért "azonosak" számszerűségükben a Szent Korona, az abüdoszi Kettős Láb és Földünk lábakban kifejezett méretei?
• S többek között bemutatjuk ősi mértékegységeink közötti összefüggéseket: láb → nyaláb → öl → mérföld. Ez a nemzetközi méretekből álló sor csak magyar nyelven követhető.

A Szent Korona és a méter című tanulmányunkban a méter ősi alapjelentését tárjuk fel, mely számos, megkövesedett tétel átértékelését vonja maga után.

Itt olvashatja a tanulmány teljes szövegét...